Az állami ápolási-gondozási szolgáltatások igénybevétele az idős dán nemzetiségűek és bevándorlók körében (DK)

Szerző: Margit Helle Thomsen

Kivonatolt cikk: “Ældre danskeres og indvandreres brug af pleje- og omsorgsydelser („Az állami ápolási-gondozási szolgáltatások igénybevétele az idős dán nemzetiségűek és bevándorlók körében”) szerzők: Hansen, Eigil Boll és Siganos, Galatios, KORA, Helyi és Regionális Kutatások Dániai Állami Intézete (a megjelenés idején: Megyék és Települések Kutatóintézete), Munkadokumentum, 2009, 1-35. o.

Bevezetés

Dániában az idős népesség egyre nagyobb hányadát teszik ki a nem nyugati országokból érkezett idős bevándorlók. Számuk és arányuk az idős népességben továbbra is növekedni fog, 2030-ra megnégyszereződik.

Felmerül a kérdés, hogy ezek a demográfiai és szociokulturális változások milyen következményekkel járnak az állami szektorra, a jóléti juttatások iránti igényekre, illetve a juttatások elosztására. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy életmódjukból és életkörülményeikből fakadóan az idős bevándorlók a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat a dán nemzetiségű idősekhez képest nagyobb vagy kisebb mértékben veszik-e igénybe. A jelen munkadokumentum egy, a témában végzett átfogó dániai kutatás fő eredményeit és következtetéseit mutatja be.

Cél

A kutatás célja annak vizsgálata és elemzése volt, hogy az idős bevándorlók nagyobb vagy kisebb mértékben veszik-e igénybe az állami szolgáltatásokat, mint a dán nemzetiségű idősek. A kutatás elsősorban nem nyugati országokból származó idős bevándorlókat vizsgált, de szerepeltek benne nyugati országokból érkező bevándorlók adatai is. A vizsgált populáció 65 éves és annál idősebb, 2007. január 1-én Koppenhága városában élő személyekből állt.

A vizsgálat az idősek részére nyújtott állami és önkormányzati egészségügyi és szociális szolgáltatások három fő területére tért ki:

  • Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások
  • Gyakorlati segítségnyújtás
  • Ápoló-gondozó otthonok

A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokba a dán kontextusban beletartozik a nap bármely szakában a személyes szükségletek kielégítéséhez, például az ágyból való felkeléshez, a mosakodáshoz és testápoláshoz, a lefekvéshez, a gyógyszerek bevételéhez stb. nyújtott segítség. Költségek szempontjából ez azzal jár, hogy az esti, éjszakai órákban nyújtott szolgáltatás drágább, mint a napközbeni gondoskodás.

A gyakorlati segítségnyújtásba tartozik többek között a takarításban, mosásban, vásárlásban nyújtott segítség. Költségek szempontjából ezen juttatások díját az erre fordított órák száma alapján lehet kalkulálni. Az ápoló-gondozó otthonok kategóriájába az időseknek biztosított lakhatási megoldások széles köre tartozik. Ide tartozik például a védett lakhatás és ápoló-gondozó otthonok biztosítása olyanok számára, akik betegségükből fakadóan speciális szükségletekkel rendelkeznek, pl. demenciában szenvedők részére ellátást biztosító otthonok stb.

A kutatásban a három kategória vizsgálata külön történt, de együttesen is értékelték az idősek által igénybe vett egészségügyi és szociális ellátások jellemzőit.

Elméleti-módszertani megközelítés, adatforrások

Ezen sajátos egészségügyi és szociális ellátásokból kiindulva a kutatás és elemzés egy speciális, „az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének viselkedési modellje” elnevezésű keretmodellen alapult. A modell alkalmazásával a kutatók az etnikai hovatartozás mellett egyéb olyan tényezőkről is információkat kaptak, melyek magyarázhatják az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének egyes mintáit. Így a modell több, az egyén szintjén megjelenő magyarázó változót vizsgált:

  • Hajlamosító változók, pl. nem, életkor, iskolázottság, etnikai hovatartozás
  • Olyan változók, melyek növelhetik vagy csökkenthetik az állami szolgáltatások igénybevételének mértékét, pl. jövedelem, az állami szolgáltatások mellett elérhető alternatív ápolási-gondozási lehetőségek
  • Szükségletorientált változók, pl. egyéni egészségügyi mutatók

Ezeket az egyéni változókat regresszióanalízis segítségével több változóvá alakították, hogy kiderüljön, az etnikai hovatartozás és a bevándorlói háttér valójában milyen mértékben befolyásolja az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. Így a kutatók függő és független változókkal is dolgoztak. Függő változók az önkormányzati egészségügyi és szociális ellátás, a független változók pedig az etnikai hovatartozással kapcsolatos tényezőkre utalnak.

Az idős népességet ez alapján a következő csoportokba sorolták: 1) dán nemzetiségűek 2) nyugati országokból érkezett bevándorlók, akik kevesebb, mint 10 éve élnek Dániában, 3) nyugati országokból érkezett bevándorlók, akik több mint 10 éve élnek Dániában 4) nem nyugati országokból érkezett bevándorlók, akik kevesebb, mint 10 éve élnek Dániában, és 5) nem nyugati országokból érkezett bevándorlók, akik több mint 10 éve élnek Dániában.

Ezen túl a kutatók számos olyan változót kontrolláltak, amelyek hatással lehetnek az állami egészségügyi szolgáltatások iránti igényre, illetve azok igénybevételére. Ezek közé a változók közé tartoznak a demográfiai, társadalmi-gazdasági és iskolázottságra vonatkozó adatok, a családi állapot, a család, az egyedül vagy partnerrel élés, a különböző ideig tartó kórházi tartózkodások stb. Összességében az adatforrásokban az önkormányzati nyilvántartásokból és állami statisztikákból kinyert intézményi adatok együttesen szerepeltek, köztük a következők:

  • A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások, a gyakorlati segítségnyújtás és az ápoló-gondozó otthonok egyéni igénybevételére vonatkozó adatok a teljes népességben. A kutatásban felhasznált, a Koppenhága városában nyújtott ellátásokra és intézményekre vonatkozó adatok nyilvántartásokból és adatbázisokból származnak.
  • A demográfiai jellegű és az iskolázottságra és foglalkozásra vonatkozó adatok forrása a Dán Statisztikai Hivatal
  • Az egészségbiztosítás igénybevételére és a kórházban töltött napok számára vonatkozó adatok a nemzeti egészségbiztosítási szolgálattól származnak
  • A magyarázó tényezők szignifikanciáját regresszióanalízisek során vizsgálták, fokozatosan kizárva a nem szignifikáns tényezőket. A végső becslések csak olyan magyarázó tényezőket tartalmaztak, melyek erős, szignifikáns korrelációban voltak a függő változókkal, azaz a vizsgált egészségügyi szolgáltatásokkal.

Összefoglalva, az összesített változók és adatforrások elemzése vagy egyszerű logikai regresszióval vagy lineáris regresszióval történt. Ez a módszertani megközelítés lehetővé tette a szignifikáns korrelációk megállapítását a szolgáltatások igénybevétele és (az etnikai-szociális) háttér összefüggésében. Emellett a módszertan az eltérések és egyéb olyan tényezők korrigálására is lehetőséget biztosított, melyek befolyásolhatják az összehasonlítást és az eredményeket, és ezáltal hibás hipotézisekhez és következtetésekhez vezethetnek.

A legfontosabb eredmények

Az elemzés számos különbséget tárt fel a bevándorlók és a dán nemzetiségűek között az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban. Néhány példa:

  • Társadalmi háttér és hosszú távú tartózkodás, mint magyarázó tényezők

A vizsgált egészségügyi szolgáltatások igénybevétele általánosságban szignifikáns eltérést mutatott a népességcsoportok között a vizsgálat ideje alatt. Eszerint a dán nemzetiségűek 40%-a vette igénybe valamelyik szolgáltatást a vizsgált évben, szemben a nem nyugati országokból érkező tíz évnél rövidebb, illetve hosszabb ideje Dániában tartózkodó bevándorlók 14, illetve 18%-ával.

Érdemes megjegyezni, hogy a több mint tíz éve Dániában tartózkodó, nyugati országokból érkező bevándorlók sokkal közelebb állnak a dán nemzetiségűek által mutatott mintákhoz. Ez arra utalhat, hogy a nyugati háttér és a hosszú távú tartózkodás együttesen befolyásolhatja az idős embereket az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételében. Ugyanakkor kisebb mértékben ugyan, de hasonló trend látható az olyan nem nyugati országokból érkezett bevándorlók esetében, akik több mint tíz éve tartózkodnak Dániában.

  • Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek, mint magyarázó tényező

Amint látszik, a szolgáltatások igénybevételének gyakorisága a nem nyugati országból érkező, kevesebb mint 10 éve az országban tartózkodó bevándorlók körében mutatja a legalacsonyabb értéket. Ez, annak ellenére, hogy a populáció összes csoportjának tagjai ugyanazokba a korcsoportokba tartoztak, utalhat kisebb mértékű szükségletekre és igényekre. Egy másik magyarázat lehet a dán jóléti rendszer és állami juttatások ismeretének hiánya. Minél kevesebb ideje tartózkodnak az országban a bevándorlók, annál kevesebbet tudnak a rendszerről és a juttatásokról. Ebbe beletartozhat a hozzáférhetőséggel, eljárásokkal stb. kapcsolatos ismeretek hiánya is. Ezeken túl a Dánia és a származási ország egészségügyi rendszere közötti kulturális és intézményi különbségek határozottan szignifikánsak lehetnek az időseknek nyújtott állami szolgáltatások jellegét, mértékét és hozzáférhetőségét tekintve. Végül nyelvi és kommunikációs szempontok is fontos szerepet játszhatnak a szolgáltatások igénybevételében.

  • A családon alapuló ellátás, mint magyarázó tényező

Az ismeretek szerepe mellett az elemzés azt is mutatja, hogy az idős, nem nyugati országokból származó bevándorlók nagyobb mértékben támaszkodnak a családjuk támogatására, különösen az országba érkezést követő első években. Az eredmények arra is utalhatnak, hogy a szolgáltatások igénybevételének mintái idővel egyre inkább igazodnak a dán mintához. Ez tükrözheti azt, hogy az állami egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek idővel bővülnek. De mutathatja azt is, hogy a bevándorlók egyre jobban alkalmazkodnak a dán életmódhoz, ahol a generációk külön élnek, és ahol különösen a nők teljes munkaidős foglalkoztatottsága miatt nehéz a hagyományosabb, családon alapuló életmódot fenntartani.

  • Az életkor, mint magyarázó tényező

A dán nemzetiségűek után a nem nyugati országokból érkező, több mint 10 éve Dániában tartózkodó bevándorlók alkotják a legnagyobb csoportot a populációban, de a nem nyugati országokból érkező bevándorlók átlagosan fiatalabbak a dán nemzetiségű lakosságnál. A dán nemzetiségűekkel összehasonlítva a 70 évesnél fiatalabb népesség körében az arányuk magasabb, míg a 80 évesnél idősebbek körében jelentősen alacsonyabb volt.

  • A háztartás, mint magyarázó tényező

Az egyedül élő állampolgárok aránya szignifikánsan alacsonyabb volt a nem nyugati országokból érkező, több mint 10 éve az országban tartózkodó bevándorlók körében, mint bármely másik csoportban. Ez meglepő lehet, tekintve, hogy a nem nyugati országokból érkező bevándorlók általánosságban fiatalabbak, mint a többi csoport, de magyarázhatja az állami ápolási-gondozási szolgáltatások iránti igény kisebb mértékét is.

A kutatás eredményeinek összefoglalása

Összefoglalva, a kutatás a következő eredményeket hozta:

  • A kutatás ideje alatt a 65 éves és annál idősebb népesség körében a vizsgált szolgáltatásokat az idős bevándorlók ritkábban vették igénybe, mint a dán nemzetiségűek. Ez megfigyelhető volt az összes szolgáltatást együtt véve, és egyenként a vizsgált szolgáltatástípusok vonatkozásában is.
  • A házi gondozást tekintve az ápolási-gondozási és segítségnyújtási szolgáltatások gyakorlati segítségnyújtás összetevőjének igénybevétele jellemzően alacsonyabb mértékű az idősebb bevándorlók, mint az idősebb dán nemzetiségű lakosság esetében. Ez arra utal, hogy az idősek körében, a dán nemzetiségűekhez viszonyítva, az igénybe vett gyakorlati segítség nagyobb arányban származott más forrásból.
  • Az ápolási-gondozási szolgáltatásokból a személyes gondoskodásról megállapítást nyert, hogy az idős bevándorlók ezt nem veszik szignifikánsan kisebb mértékben igénybe, mint az idős dán nemzetiségűek csoportja. A nem nyugati országokból származó, hosszú ideje Dániában tartózkodó idősek az idős dán nemzetiségűek csoportjánál nagyobb mértékben veszik igénybe a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokat.
  • Végül a tartózkodás hosszához kapcsolódó idő-tényező nyilvánvalóan fontos szerepet játszik az egészségügyi és szociális ellátások igénybevételében. Így azok a bevándorlók, akik több mint 10 éve élnek Dániában, gyakrabban vesznek igénybe állami ápolási-gondozási, illetve segítségnyújtási szolgáltatásokat, mint a rövidebb ideje Dániában élő bevándorlók.

Összefoglalás

A kutatási eredmények nem magyarázzák teljesen az idős dán nemzetiségűek és az idős bevándorlók között az önkormányzati egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevétele terén mutatkozó különbségeket. Ugyanakkor a főbb eredmények egy része feltétlenül arra utal, hogy 2 tényező különösen erősen befolyásolja ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételét:

Először is, már a szolgáltatások elérhetőségéről való ismeretek rendkívül fontosnak tűnnek az igénybevétel mintáinak alakulásában. Eszerint az időseknél a szolgáltatások igénybevételében megjelenő minták annál jobban hasonlítanak az idős dán nemzetiségűekéhez, minél régebben tartózkodnak az országban.

Másodszor, az idős családtagokról a családon belül való gondoskodás hagyománya szintén fontosnak tűnik abban, hogy az idősek miként veszik, illetve nem veszik igénybe az állami egészségügyi és szociális szolgáltatásokat.

Ezeket a trendeket összekapcsolva levonható a következtetés, hogy az idősek körében a hosszú távú tartózkodás több szempontból is befolyásolja az állami egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevételét, és ezáltal az életmódot is. Az újonnan érkezőknek időre van szüksége, hogy az elérhető szolgáltatások létezéséről, azok részleteiről tájékozódjanak. Ugyanakkor azonban az általános szociokulturális és társadalmi-gazdasági körülményeknek nagy hatása van a szolgáltatások igénybevételének mintáira, miközben a hagyományos családi minták követése nehézzé válik. Különösen ide tartozik az a szociokulturális és társadalmi-gazdasági hagyomány, mely szerint a nőnemű családtagok otthon maradnak, hogy gondoskodjanak a családról általában, és ezen belül különösen a család idős tagjairól. A dán körülmények között a bevándorló családoknak mind a férfi, mind a női családtagok keresetére szüksége van. Emiatt növekszik az igény az idős családtagoknak nyújtott állami ápolási-gondozási szolgáltatások iránt, ami így felgyorsítja az életmódbeli változásokat, és az állami szolgáltatások igénybevétele tekintetében a dán mintához való igazodást.

Következtetésképpen nagy szükség van arra, hogy a bevándorló családokat megismertessék a dán jóléti rendszerrel, és az idősek számára elérhető juttatásokkal. Ugyanakkor fontos lenne az egészségügyi és szociális dolgozók körében az interkulturális megértés javítása, általánosságban a bevándorló családok, illetve különösen az idős személyek életmódjával, szükségleteivel és elvárásaival kapcsolatban.