Egészséges diverzitás

Egy mindinkább összezsugorodó világban, ahol az információáramlás gyorsabban zajlik, mint valaha, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy mindegyikünk olyan emberekkel vagy közösségekkel érintkezik, akinek vagy amiknek mások az értékei, a viselkedése, a normái, a szokásai, a ritusai és a világról alkotott képe. Az egészségügyi ellátás sem mentes a hasonló helyzetektől: különböző szakemberek biztosítanak ellátást széleskörű igényekkel és eltérő háttérrel rendelkező pácienseknek. Amikor ezekkel a helyzetekkel nem megfelelően képzett szakemberek találkoznak, a szakmai teljesítmény is sérül, ami gátat épít az egészségügyi ellátás elé. Ez félreértésekben, a diagnosztizálás ellehetetlenülésében, a kezelés elutasításában, alul- vagy téves kezelésben és diszkriminációban mutatkozhat meg.

Három képzési igényt azonosítottunk:

Az Egészséges Diverzitás projekt elsődleges célja, hogy növelje az egészégügyben dolgozó szakemberek és intézmények képességét arra, hogy ki tudják elégíteni egy kulturálisan sokszínű betegkör igényeit, és ezáltal csökkentse a szolgáltatások elérését gátló akadályokat és enyhítse az egészégügyi szférában előforduló diszkrimináció különböző formáit.

Célcsoportok

Online oktatási eszközeink a következő célcsoportokat célozzák meg:

Ezen kívül, migránsokkal dolgozó szociális munkások és migránsok maguk is tanulhatnak a migrációról közegészségügyi szempontból.

Kritikus incidensek módszertannal az Egészséges Diverzitásért

A kultúra valóban hatással van az egészségügyi szakemberek mindennapi munkájára?

A sokszínűségre öszpontosító megközelítések már a kezdetektől fogva őrlődnek a között, hogy a kulturális különbségekre fektessék a hangsúlyt (ezáltal kockáztatva a különbségek felnagyítását), vagy éppen ellenkezőleg, a kultúra fogalmát figyelmenkívül hagyva inkább a személyes, helyzeti és gazdasági tényezőkre öszpontosítsanak (ezáltal kockáztatva a kultúra jelentőségének teljes tagadását). A kritikus incidens módszertanát kifejlesztő francia szociál-pszichológus, Margalit Cohen-Emerique kiutat kínál a két kockázat között, felfüggesztve az eszmei vitát és a gyakorlatra összpontosítva. Leleményes stratégiát javasol, amely alkalmas arra, hogy felfedezzük azokat a kulturális normákat, értékeket és viselkedési formákat, amelyek az embereket mozgatják a találkozáskban és amelyek meghatározzák azt, hogyan értelmezik ezeket a helyzeteket és hogyan viselkednek bennük. Az interkulturális félreértéseket körülvevő, gyakran negatív töltetű érzelmi köd eltüntetése segít tudatosítani saját kulturális semlegességünk illúziórikus voltát és arra késztet minket, hogy objektívabban szemléljük a saját és mások kulturális referenciakereteit és ezzel esélyt adjunk egy olyan „negociációnak”, amelyben az előítéletek kevesebb szerepet játszanak.