Szőrös páciens

Az eset

Asszisztensként dolgoztam bőrgyógyászati rendelésen. Volt egy páciensünk, akire nagyon jól emlékszem.  Külföldi volt, a harmincas éveiben járhatott, láthatólag jómódú volt. Nagyon zavarodott volt, szinte semmit sem értett a rendelés menetéből.  Az utasításomra levetkőzött a függöny mögött, de nem jött elő addig, amíg egy férfi orvost nem jött be a rendelésre. Alsóneműje nem „európai” típusú volt, és a viselkedése sem. Egy prostituálttal volt együtt. Szőrös teste tele volt tetűvel. Az ő elvárásai és a miénk nagyon különböztek. A kezeléshez való viszonyulása nem volt érthető a számunkra (orvos, nővér, asszisztens)

1. A szituációban résztvevők identitása

Az orvosi asszisztens

Nő, magyar állampolgár, a húszas évei elején jár, Budapesten él.

Az alsó középosztályhoz tartozik.

Magyar anyanyelvű, az angol a második nyelve.

Keresztény, de nem gyakorolja a vallását.

 

A páciens

Migráns, férfi, a harmincas évei elején jár, a hivatalos státusza ismeretlen.

Származása: szíriai, de részleteket nem tudunk. Arabul beszél. Vallását, szakmáját nem tudjuk. Feltehetően a felső középosztályhoz tartozik.

 

A társadalmi identitásuk eltávolítja egymástól a szereplőket. Az egyetlen tényező, ami közelebb hozza őket egymáshoz, az az életkoruk, de ez is problémát okozhat, mert az orvosi ügyet egy kellemetlen személyes üggyé változtathatja. Az implicit hierarchia is feszültséget okozhat. A környezet az asszisztenst helyezi domináns pozícióba, ehhez társul a helyi-külföldi hierarchia is, viszont az osztályhierarchia fordított módon érvényesül. Ha a férfi úgy gondolja, hogy ő az, aki magasabb pozícióban van, akkor a megaláztatást is erősebben érezheti.

2. Kontextus

Az eset egy egészségügyi intézmény vizsgálótermében történik. Az elbeszélő egyedül van egy másik nővérrel, majd hív egy orvost. Van a teremben egy függönnyel elválasztott helyiség, ahol a páciensek öltözni tudnak. A történet elején a páciens a függöny mögött tartózkodik. Férfi orvost akar, de az asszisztens ismételten megkéri, hogy jöjjön elő és konzultáljon vele. Ideges, mert a páciens nem engedelmeskedik. Ugyanakkor nincs jó véleménye a páciensről, akinek a testét sűrű szőr borítja, a haja pedig tele van tetvekkel.

Az eset még azelőtt történt, hogy Magyarországon morális pánik tört volna ki a bevándorlás miatt, de a magyar közvélemény már akkor sem volt nyitott a bevándorlók irányába, különösen abban az esetben, ha a különbség látható volt.

3. Érzelmi reakció

Első benyomás: a páciens nem normális. Megdöbbent, undorodik, bizonytalan, frusztrált.

4. Reprezentációk, értékek, normák, ötletek, előítélet: a sokkot átélő ember referenciakerete

– Egészségügyi rendszer, szakmai szerepek: a betegnek együtt kell működnie. Mindenki ugyanazt a bánásmódot érdemli, nincs kivétel. A kommunikáció magyar nyelven történik. A betegnek ismernie kell a folyamatot és alkalmazkodnia kell hozzá.

– A szituáció: ez egy szakmai szituáció. Én egy fiatal szakember vagyok. Meg kell felelnem az orvos elvárásainak. Ez egy szakmai probléma, amit meg kell oldani. A konzultáció menete: magától értetődő, mindenkinek ismernie kell. Ha a beteg nem engedelmeskedik, akkor szándékosan viselkedik kihívóan (tiszteletlen, együttműködésre képtelen).

– Test, szégyenérzet: ha a férfi nem csinálna belőle problémát, akkor csak egy rutin eset lenne. Teljesen normális, ha egy beteg levetkőzik. Egy szakembernek nem kell foglalkoznia a szégyenérzettel.

– Nemi szerepek: az elbeszélő muszlimként azonosítja a pácienst, ami számára azt jelenti, hogy az utóbbi bizonyára negatívan viszonyul a nőkhöz. Felmerülhet az elbeszélőben, hogy a páciens azért tiszteletlen vele, mert nő.

– Sűrű testszőrzet: van benne valami állati. A tetvek is ezt a benyomást keltik.

– A prostituálttal való együttlét tisztátalan, erkölcsileg megvetendő (tehát megérdemli a megvetést).

– A másik fél tisztátalannak tartása: „nem konvencionális higiénia”, „nem európai alsónemű” – ezek csak más jelzők, mint pl. a bizarr, „primitív”, piszkos, „civilizálatlan” helyettesítésére valók.

5. Milyen kép rajzolódik ki a 4. pontban leírtak elemzéséből a másik csoport számára (semleges, kissé negatív, nagyon negatív, "stigmatizált", pozitív, nagyon pozitív, valós, irreális stb.)?

Nagyon negatív, irreális.

6. Reprezentációk, értékek, normák, előítéletek: A sokkot kiváltó/a sokkot az elbeszélőben kiváltó személy vagy csoport referenciakerete

Kontextus: ez egy nagyon kivételes helyzet, meg kell oldani egy problémát, akár személyes normák áthágása árán is.

Szituáció: bizonytalanság érzete, nincs átlátható forgatókönyv a konzultációhoz.

Elvárások: csak egy férfi orvos lehet kompetens a szituációban.

Levetkőzni egy nő előtt: szégyen.

A tetvek mutatása: szégyen.

Beszámolni egy prostituálttal való együttlétről: szégyen.

Az asszisztens: az intézményt, a fogadó ország normáit képviseli, domináns pozícióban van. Fiatal nő, fiatal szakember, nem biztos, hogy kompetens. Vajon előítéletes a külföldiekkel szemben?

Az asszisztens ragaszkodik ahhoz, hogy jöjjön elő a függöny mögül, nem hív férfi orvost: kihívás („tiszteletlen”).

Akkor jön elő, amikor megérkezik az orvos: együttműködő.

„Hosszú alsónemű”: bizonyára védelem a tetvek ellen.

7. Rávilágít az eset bármilyen problémára a szakmai gyakorlattal vagy a kulturális különbségek tiszteletben tartásával kapcsolatban?

– Hajlamosak vagyunk a másik ember nem várt viselkedéséből a szándékaira következtetni. Ha nem engedelmeskedik: nem együttműködő.

– Arra is hajlamosak vagyunk, hogy az általunk észlelt furcsaságokból a kultúrára következtessünk: ha hosszú alsóneműt visel, akkor ez a kultúrája miatt van.

– Mindkét feltételezés megkérdőjelezhető.

– A medikalizáció nem tiltja az emberi reakciók, például a félénkség vagy a bizonytalanság iránti érzékenységet. Ha a szabályok megváltoztathatók úgy, hogy nem befolyásolják a cél elérését, akkor mindenki érdekében meg lehet őket változtatni.

– Ha úgy érezzük, hogy a szakmai identitásunk veszélybe kerül, akkor akár akaratlanul is kihívóan reagálhatunk.

– Egy kolléga segítségét kérni nem szégyen. Ez történt. A felismerés: ezt lehet alkalmazni.

– Ha nem utasításokat adunk a páciensnek, hanem megkérjük valamire, akkor az segít neki felülemelkedni egy nehéz helyzeten.